2010. december 14., kedd

És még nincs vége!

De akár azt is adhatnám címnek, hogy aki nem tud arabusul, az ne beszéljen arabusul!
Van egy fórumos társaság akivel tartottam a kapcsolatot. Napi rendszerességgel részt vettem a topik életében. Az az igazság, hogy egy tagot, vagyis a topikgazdát még régről személyesen is ismerem. Amikor még tenyésztettem a macskákat, és rendszeresen jártam kiállításra, az sport társ, és egyben versenytárs ő volt. Ugyanabban a kategóriában indultak a macskáink, az övé MC, az enyém szib. Nem mondom szép macskái voltak, de minden együttindulást az én macskáim nyertek. Az ő macskái csak más egyesület kiállításán, ahol én nem vettem részt, tudtak csak nyerni.
Volt egy nagyon szép, és kedves kandúrja, akinek nem sikerült sem a Benjit, sem a Petyát legyőzni. Az utolsó kiállításon a Petyát mgint a Bastet díjért nevezte a szakmai zsüri. Az Mc közül nem az övét, hanem egy másik tenyésztő társáét nevezték, így amikor folyt a verseny ők ráértek szurkolni a színpadon levőknek. Amikor megnyertük a Bastet díjat, a színpadról lejövet megköszöntem neki a szurkolást. A válaszával mintha arcon ütött volna, azt mondta, hogy ez most negatív szurkolás volt, hogy nehogy a másik MC nyerjen, hanem akkor inkább a Petya.
Mondanom sem kell, hogy egyszerűen nem tudtam mit válaszolni, de majdnem sírva fakadtam!
Tényleg nagyon rosszul esett a dolog.
Majd évek múlva itt a neten teljesen véletlenül akadtam a blogjára, és beszálltam, de elég gyakran megbántam, többször mondtam, hogy ez volt az utolsó, többé nem irok a topikba.
De mindig újra, és újra visszamentem. Akkor ha valami macska ápolási vagy tartási probléma vetődött fel.
Annyira ment a dolog, hogy az idén nyáron elmentem egy kerti találkozóra, és nagyon jól éreztem, magam. Megismertem egy csomó macskás embert, akiknek ugyanaz a kedvenc elfoglaltságuk mint nekem. Ők szeretik az állatokat, és nagyon ígényesen gondoskodnak róluk.
Csak egy baj volt, hogy érezhető volt, a topikgazda a legszebb, a legokosabb, az ő szava a szent.
Próbáltam nem figyelni, nem tudomásul venni, hanem a többiekkel töltöttem az időt. Tényleg nagyon kedves, barátságos emberek.
Egész jól el voltam velük, ha zavart valami megjegyzés, akkor kihagytam néhány napot, és újra beszálltam a topik beszélgetésbe. Annyira, hogy tegnap elmentem velük a Vörösmarty térre, a Karácsonyi vásárba. Annak ellenére, hogy vékonyan öltöztem, ezért nagyon hamar elkezdtem fázni, nagyon jól éreztem magam! Viccelődtünk, hogy a forralt bortól nagyon jó a hangulat. Én nem ittam, mert nem szeretem a forralt bort.
Eltöltöttünk vagy két órát, és jól átfagyva elég későn élményekkel teli, értem haza.
Ma a topikolás közben megint utaltunk a forralt borra, meg szóba jött némi pezsgőzési lehetőség is. De mindez viccelődve, egymást ugratva történt. Majd egyszer csak a nevezett régi ismerős megsértődve kikérte magának, mert ez őt lejáratja, és azt hihetik a topikot olvasók, hogy ő egy italozó valaki. Magyarán szabályosan kioktatott engem is , meg egy másik topiktársat is!
Én nem válaszoltam neki, csak annyit, hogy bocs!
Nem sokkal utána ő kért elnézést, mondván, hogy túlreagálta a dolgot. Azt hiszem most nekem tele lett a pohár!

Nincsenek megjegyzések: