Folytatás..........

Tegnap délelőtt megkaptam a vérleletet, és egész vidám lettem. Már megint végig jó, egy kivétel van ami egy hangyányival magasabb mint a lehetséges felső határ. De a gyógyszer hatására rendeződni fog. Ezen felbuzdulva azonnal elmentem bringázni meg vásásrolni. Majd ebéd után újra és így két részletben ugyan de megcsináltam a 20 km-t.
A mai napom már úgy indítottam, hogy ha az idő engedi, megcsinálom a 20km-t. Engedte és délelőtt megcsináltam 13-t majd ebéd után még rátettem 11-t és így összesen 24km lett. Olyant láttam amit eddig még a Dunaparton nem, két lovasrendőr járőrözött. Rám köszöntek, és szép napot kívánta. Majd amikor visszafelé jöttem még mindig kint voltak és megkérdeztem őket, hogy csinálhato-e róluk néhány fotót. Megengedték

:

Terhelés növelés.

Már két napja újra bringázom. Nem csak itthon a szobabringán, hanem kint a Dunaparton. Tegnap letekertem 17km-t, ma csak 13-t. De ez is remek. jól érzem magam tőle.
Tegnap voltam vérvételen, holnap megyek a dokihoz és megtudom, az eredményt. Remélem az is jó lesz, és akkor bizakodhatom, hogy rendbe jövök!
Azért van ami nem teljesen jó. Vasárnap nem tudtam felmenni a netre. Azt hittem, hogy vagy a géppel vagy valamelyik szerkentyűvel van baj és felhívtam az unokaöcsémet aki eddig mindig segített ha valami gondom volt, és most még csak fel sem vette a telefont, sőt ennek már három napja és még nem hívott vissza.Azt hiszem, hogy lemondhatok ezután a segítségéről. Igaz, hogy ezek után nem kérem, ennek viszont az az eredménye, hogy valami módon gondoskodni kell magamról, hogy ha valami bajom adódik akkor legyen akinek szólhatok, kérhetek segítséget. Valami lehetőségről a doki beszélt, holnap ezt is megkérdezem, hogy mi ez, és szeretném látni a feltételeket, és az általuk adott szolgáltatást.

Segíts magadon................

Miután ledöntött a pajzsmirigyem abbahagytam a napi rendszeres sportot, ami abból állt, hogy ha jó idő volt akkor napi 20km-t bringáztam, és itthon rendszeresen kb fél órát tornáztam. Ha rossz idő volt, esett vagy nagyon nagy szél volt akkor itthon a szobabringát hajtottam meg.
Néhány napja megint elkezdtem, mert már a levegő is hiányzott, a mozgás is hiányzott, ráadásul nem tudtam rendesen aludni. Volt olyan éjszaka amikor csak egy két órát aludtam.  Altatóra nem akarok rászokni, de rendesen lemerítem magam akkor a szervezetem pihenni akar és tudok aludni.
Nahát a fenti okok miatt megint elkezdtem a sportot. Igaz, hogy csak sétálok, de nem a házak között  hanem kimegyek a Duna partra, és a bringázásból tudom, hogy melyik út hány km. és a szerint megyek. Így napi négy hat km-t legyalogolok. Hasznos mert már napok óta mondhatom, hogy rendesen tudok aludni.
A következő az lesz, hogy megpróbálom a COPD gyógyszereket szedni, mert már egyre jobban érzem a hiányát!

Újabb adalék a magyar egészségügyről.

Az endokrinológus orvos kéthetenkénti vérvizsgálatot írt  a kezelőlapra. Ezért kedden 01.06.-án elmentem vérvételre, és a háziorvosi rendelő beküldte a mintát a laborba. Mára kellett volna megjönnie az eredménynek. Kellett volna, mert helyette jött egy rövid rendre utasításnak is nevezhető üzenet miszerint járó betegnél csak havonta lehetséges vérből a pajzsmirigy hormonszint mérés. Persze ezt én a következőképpen értelmeztem: addig amíg járóképes vagy nem vizsgálnak, de ha már járni sem tudsz akkor meg kár a rád fordított vizsgálati anyagért, meg különben is akkor már nem érdemes vizsgálni.
A háziorvosom persze igyekezett tompítani a dolgot, és azt javasolta, hogy akkor kérjünk fehérvérsejt vizsgálatot, mert az meg azt mutatja meg, hogy a gyógyszer amit a pajzsmirigy hormon csökkentésére szedek nem csökkenti-e a fehérvérsejtszámot. Ez utal arra, hogy használ-e a gyógyszer, és nem károsítja-e a vérképző rendszert.
És közben még mindig nem merem szedni a COPD gyógyszereket. Erre a háziorvos azt mondta, hogy szedjem, nem fog gondot okozni.Nagyon kellene mert terhelésnél már jelentkezik a fulladás.
Terhelni viszont kell magam, mert nem szeretnék nagyon legyengülni, mert nem akarok kiszolgáltatottá válni.
Azért történt jó dolog is, mert a rendelőben találkoztam egy régi ismerősömmel meg a lányával. Ők itt laktak a házban,és nagyon jó baráti viszonyban voltunk. Pár éve vidékre, ide Pest mellé költöztek, de naponta bejár a városba, mert a munkája ide köti. Már korábban is mondta, de ma is, hogy szóljak ha bármi segítségre van szükségem. Ez nagyon jól esett, mert tényleg nem tudhatom, hogy mikor kell valami külső segítség. Mostanában úgyis sok veszteség ért aminek a következménye ez a pajzsmirigy probléma.
Azért nagyon remélem, hogy lassan kilábalok ebből a bajból!

Ne csak gondolj rá, tedd is meg!

Mostanában sokszor jutott eszembe, hogy végre le kellene írni hogy mostanában mi történik velem.
Ez csak azért érdekes, mert olyan dolgok történnek amik eddigi életemben nem túl gyakran fordultak elő. Konkréten az, hogy beteg vagyok. Ez a betegség már régen kezdődött de nem tudtam róla mert nem okozott feltűnő tüneteket. Pontosabban már gyermekkoromban is jelentkezett, de akkor az volt gyógymód, hogy csak jódozott sót szabad használni, és majd kinövi a gyerek. Azt hiszem ez is történt, vagy legalább is visszahúzódott, megnyugodott a pajzsmirigyem mert nem okozott semmi bajt az az óta eltelt hetven évben.
Az történt, hogy nyár végén az egyik tüdőgondozói ellenőrzésen szólt az aszisztensnő, hogy túl magas a szívritmusom. Nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget. Ráfogtam arra, hogy biztos a vizsgálat miatti izgatottságtól van.
Aztán november végén elvesztettem az egyik macskám, és láttam, hogy nem sokára követni egy másik. Ez már magában is eléggé megviselt, de december elején a kis örökbefogadott mentett macskám kezdett furcsán viselkedni. Minden látható ok nélkül menekülni kezdett valami támadó elől. Gyanús lett a dolog, mert valamikor régen volt egy macskám aki agyvérzést kapott és ő viselkedett ugyan így. Felhívtam a dokit, hogy megyünk, mert azt hiszem, hogy nagyon nagy baj van!
Amikor elmondtam neki, hogy hogyan is zajlott a dolog akkor rögtön azt mondta, hogy szerinte ez agydaganat. Én meg azonnal tudtam, hogy nincs tovább, és megint nekem kell kimondani azt amit ember nyugodt lelkiismerettel nem tehet, e most megint meg kell tennem. Megtettem, és megtörtént!
Másnap reggelre totálisan kikészültem. Valóságban a padlóra kerültem. Remegtem, hányingerem volt, és valami felfokozott élénkség de mégis egyfajta tompultság fogott el. Voltak pillanatok amikor azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Szörnyű volt. Azt hiszem ilyen lehet az amikor valaki túl adagolja a kábítószert.
Megint odajutottam, hogy két esélyem van, vagy a Dunának megyek, vagy adok egy esélyt a dokinak. Persze, hogy a másodikat választottam.
Kezdtük egy teljes laborral. Minden eredmény nagyon jó volt egyet kivéve: túl sok a pajzsmirigy hormon. Ez mindent megmagyaráz. A túl sok adrenalin felborít mindent.
Következett a szakorvosi vizsgálat, amire a háziorvostól kaptam beutalót. A bejelentkezés szabályos mutatvány volt, mert a megkapott telefonszámon soha senki nem vette fel a telefont. Végül s a netről szedtem ki egy telefonszámot amin sikerült. Nem túl sokára kaptam időpontot. Na a vizsgálat külön egy röhej volt, mert a fiatal doki kérdezgetett mindenfélét de nem engem nézett hanem a számítógépét ahová írta be a válaszaimat. Így történt, hogy endokrinológus lévén nem vette észre, hogy már valamiféle allergia is kialakult, mert csupa fekély volt a szám. Azt sem mondta, hogy mit ehetek, vagy mit nem, milyen gyógyszert szedhetek be és mit nem. Nekem kellett kitapasztalni, hogy a COPD miatt szedett szokásos gyógyszereim is, meg a szokásos kávém is összeveszik a pajzsmirigy által termelt túl sok hormonnal, és olyan tüneteket okoz hogy talán még a világvége is jobb lenne náluk!
Annyit azért megtett ez a doki, hogy felírt valami hormon szintet csökkentő bogyót, napi egy szem adagolásban., és adott egy UHbeutalót, és két hét múlva újabb vérvételt írt elő. Igaz, hogy erre, az egy szem bogyóra a háziorvos rögvest azt mondta, hogy túl kevés az adag.
Most itt tartunk, és holnap reggel megyek vérvételre.